szenior szakmai menedzser, MDSZ
Az egészségtudatos, jövőorientált kulcskompetencia-javaslat fejlesztése és szerepe az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák referenciakeretében
2018. november 15. 10:55–11:20

Az élethosszig tartó tanulás, azaz a „lifelong learning” sokak számára ismerős kifejezés, de talán a legtöbbünk számára nehezen kézzelfogható fogalom. Az EU törekvése, hogy támogassa a tagállamokat abban, hogy az oktatási és képzési alrendszerekben mindannyian el tudjuk sajátítani a munkavállaláshoz, a munkaerőpiacon maradáshoz, az egyéni életutak kiteljesítéséhez szükséges ismereteket, készségeket, attitűdöket, és azokat önállóan, hatékonyan tudjuk fejleszteni.
Az idősödő Európában ugyanakkor a születéskor várható élettartam 2060-ra − 2010-hez képest − a férfiak esetében további 7,9 évvel, a nők esetében pedig 6,5 évvel növekedhet az Európai Bizottság prognózisa szerint. A fentiekből fakadóan belátható, hogy a munkavállaláshoz, és leginkább a munkaerőpiacon való ottmaradáshoz a következő generációnak a egy újabb kihívással kell szembenézni majd a munkaerőpiacon, miszerint a fő kihívást a munkában eltöltött idő meghosszabbítása jelenti majd.
A referenciakeret 2017-2018 fordulóján megvalósult felülvizsgálata során éppen ezért Magyaroroszág következetesen képviselte, hogy az egészségtudatos, jövőorientált életvezetéshez kapcsolódó kompetenciák markánsan jelenjenek meg az ajánlásban, és jelezte, hogy a rendszeres fizikai aktivitás komoly kitörési pont lehet. Ehhez komoly szakmai, szakpolitikai muníciót jelentett az, hogy a Magyar Diáksport Szövetség egyik ERASMUS+ projektjében − 6 nemzetközi partnerével közösen − 2016-ra kidolgozta kulcskompetencia javaslatát, és projektet az Európai Bizottság is „sikertörténet” minősítéssel honorálta.
A májusban elfogadott, felülvizsgált ajánlásban a korábbi szociális és állampolgári kompetenciák helyett és mellett komolyabb hangsúlyt kapnak a személyhez kötődő és személyközi kompetenciák, és a dokumentumban több helyen is megjelenik az egészségtudatos, jövőorientált életvezetés, mint kompetencia-összetevő, mely az MDSZ reményei szerint hatást gyakorol majd az új Nemzeti alaptantervre is, ahol az MDSZ mint az EFOP-3.2.8 projekt gazdája ad javaslatot a testnevelés és sport műveltségi terület tartalmaira.

Az MDSZ stratégiai igazgatója
Minőségi testnevelés – avagy az UNESCO iránymutatásai a szakpolitikai szereplők számára
november 16., 10:25-10:50

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakterületileg érintett szakosított szervezetei az elmúlt évtizedekben számos esetben tartottak tükröt, és mutattak meg lehetséges fejlesztési, fejlődési lehetőségeket a tagállamoknak. Míg napjainkban a WHO komoly kutató és fejlesztő tevékenységet végez a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzése (Global Action Plan for the Prevention and Control of NCDs 2013-2020), közte hangsúlyosan a fizikai aktivitás (GAPPA 2018-2030 – WHO Global Action Plan for Physical Activity) és – különösen európai térben – az egészségfejlesztő testmozgás koncepciója  mentén  (HEPA Europe – European network for the promotion of health-enhancing physical activity), addig az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) hosszú ideje foglalkozik a minőségi testnevelés kérdéseivel.

Az UNESCO 1978-as, testnevelésre, testmozgásra és sportra vonatkozó Nemzetközi Chartája[1] – immár négy évtizede –  a következő ajánlásokat fogalmazta meg a részes államok számára:

• legyen a testneveléshez való hozzáférés, minden gyerek számára alapvető emberi jog;
• ismerjék fel a kormányok, hogy a minőségi testnevelés a jól képzett pedagógusokon és a szakszerű tervezésen múlik;
• invesztáljanak a pedagógusképzésekbe és a szakmai továbbképzésekbe, fejlesztésekbe;
• támogassák a minőségi testnevelés hatékonyságának növelését célzó kutatásokat;
• dolgozzanak együtt a nemzetközi támogató szervezetekkel annak érdekében, hogy a segélyezési programok során testnevelési tartalmakat is használjanak.

Az UNESCO 2015 novemberében a jelentkező új kihívások okán felülvizsgálta a Chartát^[2], és az eredeti célkitűzések mellett olyan egyetemes alapelveket is magáévá tett és hangsúlyoz immár, mint a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás a sportban és a sport által. A felülvizsgált Charta előtérbe helyezi ezen túlmenően a rendszeres testmozgás jótékony hatásait, a sport fenntarthatóságát, a fogyatékossággal élő emberek befogadását és a gyermekek védelmét is.

Az UNESCO mindemellett szintén 2015-ben publikálta szakpolitikai döntéshozóknak szóló iránymutatásait és annak módszertanát a minőségi testnevelés területén,^[3] és megkísérelte létrehozni a minőségi testnevelési rendszerek ellenőrzési listáját a kormányok, a döntéshozók számára.

Előadásomban egyrészt bemutatom az UNESCO iránymutatásait, és az ellenőrzési lista alapján megkísérlek következtetéseket levonni elsősorban a magyarországi körülményekre vonatkozóan.

[1] http://unesco.org/education/pdf/SPORT_E.PDF

[2] http://unesdoc.unesco.org/images/0023/002354/235409e.pdf

[3] http://unesdoc.unesco.org/images/0023/002311/231101E.pdf

szakmai főtanácsadó, MDSZ
A testkultúrális  műveltség szerepe a minőségi testnevelés európai keretrendszerében
2018. november 16. 11:15–11:40

A minőségi testnevelés oktatására vonatkozóan számos nemzeti és nemzetközi szervezet (pl. DSLV, UNESCO, FIEP, AIESEP, SHAPE-AMERICA, EUPEA) fogalmazott meg szakmai állásfoglalást az elmúlt évtizedben. Ezen állásfoglalások egyik közös eleme a testkulturális műveltség fogalma (physical literacy), mint a testnevelés tantárgy oktatásának stratégiai célja. A testkulturális műveltség meghatározása többféleképpen is megjelenik a szakirodalomban, amelyek közül nemzetközi színtéren is több definíció létezik (Shape-America, 2013; Whitehead, 2014; Fischer, Repond & Diniz, 2011, Dudely és mtsai, 2017). Magyarországon leginkább a testi-lelki műveltség (Rétsági és mtsi, 2011) és a testkultúra (Takács 1972, 2005; Báthori, 1994) kifejezések kerültek a középpontba, kevéssé magának a testkulturális műveltség fogalomnak a történeti és értelmező meghatározása. Legújabban az „egészségorientált, korszerű integrált testkulturális tudás” (Rétsági, 2015) megjelenését is láthatjuk.

Az előadás során áttekintjük a fenti meghatározásokat, egyben bemutatjuk az MDSZ és 6 nemzetközi partneregyeteme által megvalósított, és az Európai Bizottság által sikertörténet minősítést szerzett Erasmus+ projektben (http://www.mdsz.hu/en/shape/) létrehozott rendszert, a minőségi testnevelés oktatásának tartalmi keretrendszerét, amely az EFQPE (European Framework of Quality Physical Education) elnevezést kapta. Az EFQPE saját testkulturális műveltség értelmezését 5 tanulási területre vonatkozóan részletezi ((1) Mozgásműveltség (2) Egészségfejlesztő testmozgás (3) Egészségtudatosság a testmozgáson túl (4) Önismeret és énhatékonyság (5) Problémamegoldó, konstruktív gondolkodás) és az európai képesítési keretrendszerhez (EKKR) illeszkedően, annak 4 szintjére vonatkozóan tartalmazza azokat az ismereteket, készségeket, kompetenciákat (autonómia és felelősségvállalás) és attitűdöket, amelyek az iskolai testnevelés egyik kiemelt céljához, a testkulturális műveltség kialakításához szükségesek. A keretrendszer modern, tudományosan megalapozott és lehetőséget kínál a soron következő NAT felülvizsgálattal összefüggő tartalomfejlesztéshez. Előadásunkban ezt a keretrendszert mutatjuk be.

Az EUPEA (Európai Testnevelési Egyesület) elnöke
EUPEO – az Európai Testnevelés Obszervatórium projekt – célok, feladatok
2018. november 16. 10:50–11:15

Az EUPEA felismerve az iskolai testnevelés és diáksport fontosságát és megvalósításának sokszínűségét, 8 ország, 12 partnerszervezetével (köztük a Magyar Diáksport Szövetséggel) közösen hozza létre az európai testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás (Healt-enhancing Physical Activity – HEPA) monitorozását célzó Európai Testnevelés Obszervatóriumot (EuPEO). A korábban elérhető monitoring tapasztalatok felhasználásával a cél kialakítani egy olyan összetett, de könnyen használható rendszert, amely képes a testnevelés és az egészségfejlesztő testmozgás mérésére és értékelésére. Az EuPEO honlapja tartalmazza majd a külső szempontok szerinti értékelésre (Manual for external monitoring – MEA), valamint a belső, önellenőrzésen alapuló értékelésre (Internal self-monitoring – TIM) vonatkozó információkat, eszköztárakat. A projekt három éve alatt a partnerek közösen fejlesztik ki és validálják az említett segédanyagokat, kérdőíveket.

A MEA egy szabad hozzáférésű módszertani e-kiadvány lesz, amely az EuPEO honlapjába integrálva, közvetlenül fogja biztosítani az értékeléshez szükséges adatokat. Ezzel párhuzamosan fontos feladata még az európai HEPA ajánlások promótálása is. A TIM közvetlenül az iskolákra kíván hatni arra vonatkozóan, hogy értékeljék a HEPA ajánlások megvalósulását iskolai szinten.

Az EuPEO platform elindítását a 8 partnerországban szervezett sportesemények keretében tervezzük, míg az EUPEA 2020 fórumon annak lehetséges bővítése, további szervezetek bevonása kerül a fókuszba.

tanszékvezető, Sport, Testmozgás és Egészség tanszék (Department of Sport, Exercise and Health) University of Basel
Aktív iskolák, aktív tanulás – Formális és nem formális tanulási terek az aktív iskolákban
2018. november 15. 13:10–13:35

Az emberi létezésnek szerves része a fizikai aktivitás. Ennek megfelelően az emberi test működése úgy lett „megalkotva”, hogy az ember rendszeresen és hatékonyan tudjon mozogni. Ha ez nem történik meg, a testi funkciók visszafejlődnek, és az egyén előbb vagy utóbb megbetegszik. Ezt a kihívást értjük a „testmozgás hiánya” kifejezés alatt, és az az, ami szakmai beszédtémát jelent világszerte.

Ebben a vonatkozásban adódik a kérdés, mit kell biztosítani az iskolának a mindennapokban ahhoz, hogy a gyerekeknek elegendő időt fordítsanak testmozgásra. Egy ún. aktív iskolára van szükség, ami dedikáltan nyújtja a tanulók számára a napi -Egészségügyi Világszervezet által javasolt – 60 percnyi mozgásidőt. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy ez nem csak az egészségükre van jó hatással, hanem pozitívan befolyásolta a tanulmányi eredményüket is. Az előadás e kutatások eredményeit és tapasztalatait mutatja be.

az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa, Navracsics Tibor kabinetjének tagja.
Egészséges életmód – A testmozgást támogató uniós politikák
2018. november 16. 10:00–10:25
A testmozgás hiánya, az inaktív életmód valamennyi uniós tagállam számára komoly kihívást jelent, amely nem csak rendkívüli gazdasági és társadalmi költséggel jár, de amely határozott és összetett válaszokat is követel az országok részéről. Előadásomban azt mutatom be röviden, hogy az Európai Unió milyen lépéseket tesz a jelenlegi helyzet javítása érdekében.

az Európai Testnevelési Szövetség (EUPEA) korábbi
elnöke, Federal Institute of Sport, Bern University of Applied Sciences oktatója
A testkulturális műveltség és az egész életen át tartó tanulás kapcsolata
2018. november 15. 10:55–11:20

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák referencia keretére vonatkozó ajánlást az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2006-ban fogadta el. “Annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetencia referenciakeret reagáljon a társadalmi és gazdasági változásokra, annak felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az Ajánlásnak a kompetencia alapú oktatás, képzés és tanulás kihívásaira kell választ adnia.”
Az előadásban a testkulturális műveltség fontosságát két oldalról is alátámasztjuk: az oktatás (EU dokumentumok) és az egészség oldaláról is (British Journal of Medicine).
A testkulturális műveltség, mint szakkifejezés a tudományos világban már az 1930-as évek óta jelen van, bár jelentőségét az 1990-es évek óta ismeri fel egyre több ország. Mind az oktatásért mind az egészségért felelős szervezetek hirdetik a minőségi testnevelés során szerzett testkulturális műveltség szükségességét a sportban és rekreációban egyaránt; olyan szabad gyakorlást, jól felépített és koncpciókon (pl. egyensúly, térbeli tudatosság, mozgással kapcsolatos döntéshozatal, mozgás-szekvenciák létrehozása) alapuló óraszervezést jelent ez, ami egyénre szabott, fejlődésközpontú, a megszerzett készségek minél funkcionálisabb alkalmazására törekvő környezetet biztosít. Olyan motiváló, pozitív tanulási környezetet, ami bátorítja, ösztökéli a tanulókat a folyamatos, aktív részvételre.
Az előadás záró részében egy ausztrál és egy kanadai jógyakorlatot, példát mutatunk be, ami az európai implementálás vonatkozásában mintaként használható, továbbá kitérünk a testkulturális műveltség mérésének és értékelésének nehézségeire is.

programvezető, PGCE Secondary PE
A testkulturális műveltség szerepe és jelentősége (tudomány és
gyakorlat) – globális és európai perspektívák
2017. november 15. 11:20–11:45

A testkulturális műveltség világszerte egyre népszerűbb téma, sokak szerint koncepcionális megközelítésért “kiált”. Ez tulajdonképpen olyan rendszerszintű feldolgozását és megvalósítását jelenti a testkulturális műveltségnek, amely egyértelmű iránymutatást adna annak fejlesztésére, gyakorlatára. A rendszerszintű megközelítés már csak amiatt is kulcsfontosságú, mert olyan szektorokat kell összekapcsolni (oktatás, egészségügy, sport és rekreáció), akik eltérő módon érdekeltek a témában (Durden-Myers and Whitehead, 2018). Az előadás bemutatja a testkulturális műveltség világszinten jellemző növekedését, fejlesztéseit, valamint kitér a Nemzetközi Testkulturális Műveltség Szövetség támogató és rendszerező szerepét e folyamatban.

Hivatkozás
Durden-Myers, E. J., & Whitehead, M. E. (2018) Operationalising Physical Literacy: Special Issue Editorial. The Journal of Teaching In Physical Education. 37, 234-236 https://doi.org/10.1123/jtpe.2018-0130

ügyvezető igazgató , Youth Sport Trust International
Possibilities in school physical activity quality mark programs
november 16., 11h40–12h05

A gyerekek és fiatalok körében tapasztalható csökkenő fizikai aktivitási szint aggodalomra okot adó tényező Európában és világszerte egyaránt. Ez nemcsak egészségüket és jól-létüket befolyásolja negatívan, hanem az élettükkel kapcsolatos kilátásaikat is.Az előadás az Európai Iskolai Testmozgás Védjegy (European Physical Activity Label for Schools – EUPALS) projektet mutatja be, ami az EU Erasmus + Sport programja keratein belül valósul meg. Az EUPALS egy meglehetősen ambíciózus project, ami az említett kihívásokra kihívásokra kíván megoldást adni. Európa minden országában más és más oktatási rendszer működik, ezért nagyon fontos, hogy legyen egy olyan általánosan alkalmazható védjegy rendszer, ami segíti az iskolákat a testmozgás fontosságának felismerésében, lehetőséget teremt jó gyakorlatok megosztására, összességében segít elmozdulni abba az irányba, hogy minden tanulónak legyen lehetősége minőségi testmozgás foglalkozásokon, progrmokban való részvételre. A védjegy lehetővé teszi, hogy az iskolák értékeljék saját helyzetüket az iskolai testmozgással összefüggésben, összehasonlítsák más országok iskoláival, annak érdekében, hogy képessé váljanak saját lehetőségeik (hely, idő, szakmai segítség) maximális kihasználására, hogy minél több tanuló kapcsolódhasson a minőségi iskolai testmozgás programokba. Egy objektív értékelő és összehasonlító eszköz segítségével felrajzolhatóvá válik az európai iskolák testmozgás térképe.

Miért érdemes tesmozgás védjegy rendszert létrehozni?

• mennyiségi és minőségi értelemben is fejleszti az iskolai testmozgás és sport programokat
• lehetővé teszi az iskolák számára, hogy megvizsgálják, értékeljék szakmai programjukat, más országokkal összevessék a tapasztalatokat
• beazonosíthatóvá tesz fejlesztési területeket, célokat
• segít növelni a sportba, fizikai aktivitásba résztvevő tanulók számát a tagállamokban

szenior szakértő, MDSZ
Inkluzív gyakorlat az iskolai testnevelésben – fókuszban a fittségértékelés
november 15., 13h35–14h00

A minőségi oktatásban való részvétel minden gyermek alapvető joga. A Salamancai nyilatkozat is kimondja, hogy „minden gyermeknek ugyanazt az oktatást-nevelést kell nyújtani, biztosítva ebben a nagyobb segítséget és támogatást azoknak, akiknek szükségük van rá” (UNESCO, 1994). A minőségi oktatás értelemszerűen a minőségi testnevelést is magában foglalja, mely mindamellett, hogy fejlettség-, fejlődés- és tanulásközpontú, pozitív és reflektív oktatási, tanulási környezetben zajlik, egészség- és személyiségfejlesztés szemléletű, inkluzív és multikulturális megközelítésű (Csányi és Révész, 2015), tehát támogatja azokat a tanulásszervezési eljárásokat és megoldásokat, melyek minden gyermek részvételét – szükség esetén adaptált eszközök és módszerek segítségével – biztosítják.

Az inkluzív testneveléssel kapcsolatos fogalomhasználat – akárcsak az inkluzív testnevelés gyakorlati megvalósulása – mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten eltérő. Az egységes terminológiahasználatot megnehezíti, hogy az „integráció”, illetve az „inkluzív testnevelés” és „adaptált testnevelés” kifejezéseket egyes szakirodalmakban szinonimakét használják az eltérő tudományterületek szakemberei, pedig a fenti kifejezések jelentéstartalmukban elkülönülnek egymástól.

Stein szerint (1979) az inkluzív testnevelés a fogyatékos személyek többségi, „normál” testnevelés foglalkozásba való biztonságos, eredményes, kielégítő fizikai, oktatási és társadalmi befogadását jelenti, mely támogató személyi és tárgyi környezetet kíván meg. Olyan környezetet biztosít, amelyben minden diák személyre szabott oktatásban és kielégítő fizikai aktivitásban részesül anélkül, hogy osztálytársai ismeretszerzését, képességfejlődését akadályozná (Kodish, 2006). Más szerzők véleménye szerint (O’Brian és mtsai., 2009; Kudláček és mtsai., 2010) olyan szolgáltatásnyújtás, mely minden diák számára a képességeinek megfelelően maximális részvételt biztosít, egyénre szabott támogatás és segítségnyújtás által segíti minden diák eredményes oktatását. Az inkluzivitás megvalósításához szükség lehet a tananyag egyéni szükségletekhez igazodó adaptálására, azaz hozzáigazítására, -illesztésére.

Előadásunkban az inkluzív testnevelés-oktatással összefüggő fogalmi keretrendszer tisztázását követően az inkluzív testnevelés gyakorlati megvalósulásának lehetőségeit vázoljuk fel. A NETFIT^® sajátos nevelési igényű tanulókra történő adaptációján keresztül bemutatjuk az inkluzivitás megvalósulási lehetőségét a fittségmérésben.